Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Mortal Instruments Hungarian FRPG // Magyar Végzet Ereklyéi fórum alapú szerepjáték!
Belépés
üdvözöllek az oldalon
Csüt. Dec. 06, 2012 10:44 pm by CLARY FRAY
Hol tartunk ?
Jelenleg a Csontváros könyv elejénél tartunk. Hogy tudjunk haladni várom a cannon karaktereket!
Staff:
Admin
Hírek
Friss hír:
2013.04.03
Figyelmébe ajánlom mindenkinek a "Játékszabályok" és a "Információs Pult" menüpontokat. Napokat töltöttem el az írásukkal, és szeretném ha mindenki tisztelne annyival hogy elolvassa. Igazán nem hosszú. Szívesen válaszolok a kérdéseitekre, de olyanra többet nem szeretnék, ami fel van ( szerintem eléggé szájbarágósan ) tüntetve mit hogy kell csinálni lépésről lépésre. Neked is gyorsabb, hogy ne az én válaszomra kéne várnod.
Mivel mindenki eltűnt, és nem 1-2 hétről hanem 1-2 hónapról van szó, ezért hiába vannak ott az elfogadott karakterek, lehet jelentkezni azokra is pm-be. Cannon ( főszereplő ) karakterre, könyörgöm csak az jelentkezzen aki rendszeresen tudd jönni, ha meg nem tud 1-2 napot , akkor van annyi benne hogy jelzi. Hamarosan szortírozok a tagok között is, akinek nem rendes játék neve van, mindenki törlésre kerül. A karaktereket is leszedem akik nem járnak fel, ez a napokba meg fog történni. Lehet egy kis fejléc csere is lesz.
A lényeg összefoglalva: kérlek legyetek figyelmesebbek.
Gyere ide, ha sok infót akarsz a könyvekről, és a készülő filmekről! Minden napi frissítéssel!
Hozzászólások száma : 1 Join date : 2014. Jan. 26.
Tárgy: Coraline McRay Vas. Jan. 26, 2014 6:18 am
Coraline Mcray
Árnyvadász
Kor: 16, Nem: Nő Play by.: Saoirse Ronan Foglalkozás: Árnyvadász
Személyiség:
Rendkívül csendes, és barátságtalan. Senkihez nem ragaszkodik, nagyon nehezen mutatja ki az érzelmeit. Ha az ember megpróbálja lehámozni róla azt az ürességet mutató álcát, egy kis szeretet, tehetséget láthat meg benne. Nem szereti ha középpontba van, okosan bújik el a nagyobbak háta mögött. Olyan mint egy árnyék; mások érzelmeiből táplélkozik, de ő maga nem beszél, érintkezik.
Stílus / Külső
Hosszú szőke, dús haja van, amit szeret föl fogni, vagy éppen kiengedni. Alapjába véve hullámos volt, de ezt a sok vasalás tönkre tette. Bársonyos bőre, hatalmas kék szeme, telt ajka, egyszerűen teszi különlegessé. A szemöldöke sötétebb, és kisze-kusza... Nem olyan izmos, és erős mint egy átlag árnyvadász, de ez pozitívuma is szokott lenni: szinte olyan gyors, mint egy vámpír. Nem a legmagasabb 170, de ezt nem bánja. Az álla alatt, a nyakán, van egy heg, ez az a seb ami miatt meg némult. Nem szeret színes ruhákat hordani; a az egész ruhatára a szürkeség jellemzi. Még árnyvadász létére sem mer, egy vadító bőr ruhadarabot föl venni, az egyszerű pulcsikat kedveli. Persze ha vadászik, ez nem mindig ajánlott, ilyenkor egy hosszabb fekete kabátot visel, melyben hasonlít egy árnyvadászhoz.
Hobbi
Létezik az árnyvadászaton kivül, szabadideje? Mivel New York, a világ egyik legérdekesebb mondi városa, szabadidejébe, mindenféle kiállítások, galériák látogatója. Szeret beülni egy kávézóba, és órákig elmélkedni egy fotelbe, vagy irodalmi estekre járni. Amolyan halandó programokat csinálni. Azon kiviül szeret írni, amolyan kifejező segédeszközei. Verseket,novellákat, regényeket nagyon kedveli.
Sztori
Milyen csendes minden! Csak néha-néha szól bele egy kis rigó éneke. Meg néhol egy egészen fiatal,magasabb hang is bele szól. Egy kislány énekelget. Öt-hat éves lehet, fiatal, óriási égszínkék szemekkel, szőke rövid hajjal, egy aranyos virágmintás ruhába. Egy kis varjú babával játszik; nem rég kapta a bátyjától. Nem messze van innen, a kis kunyhó,ahova néhány hónapja költöztek ide. Még mindig csend van, de most a lány elgondolkozik. Föl áll, és az erdőt szemléli. Haza kéne menni már. Eszébe jut mit mondott drága édesapja: -Ameddig bátyád nem mondja azt, hogy haza mehetsz, ne menj.- Emlékezteti a fejébe az a kis csilingelő hang, ami a jóra szokta buzdítani. De megszólal egy másik is, ő az ördög: -De nézd, hol van most a bátyád? A kislány elgondolkozik, körül néz, majd tanácstalanul állapítja meg, hogy az erdőbe nincs rajta kívül senki más. Rossz döntés hoz: a kis kunyhó felé ered. De milyen gyorsan fut! Amikor meglátja a viskót, lelassul, hallgatózik, majd a verandára lép. Kinyitja halkan az ajtót, de az nagy reccsenéseket ad ki. A varjú még mindig a kezébe, zoknijába pedig az anyjától kapott éles fegyver rejtőzik. Milyen nagy dicsőség az a tőr! Mennyit sóvárgott, áhítozott anyja rövid kis késére. Még csak néhány órája kapta meg, amikor a szülei elmentek, de már ösztönösen oda nyúl, megsimogatja, majd tovább lép. Megijed, nagyot hátrál, majd döbbenet ül ki az arcára. A nappaliba négy, felfegyverzett, magas férfi áll. Észre veszi Iont, apja ismerősét, azt az íjász férfit. Hatalmas szemeit, még nagyobbra nyitja, majd hármat hátra lépne- ha a sötét bőrű férfinek nem ütközne bele. - Ó Coreline!-Kiállt fel Ion gúnyosan, de ezt a kislány nem érzékeli. -Pont téged kerestünk!- A többi föl nevet, a lány csak szigorúan néz rájuk. Ion leguggol, megfogja a kislány vállát. -Megtudod azt mondani,-kezd bele, nagyot nyelve -hogy hol a szüleid?-Mosolyog rá kedvesen. Coraline agyába megszólal, az a kis csilingelő hang: Anya azt mondta, nem mond meg nekik! -Nem.-Feleli a kislány szinte suttogva, lehajtott fejjel. -Hát nekem nem úgy tűnik....-veszi mélyebbre a hangját, de még most is mosolyogva. A kislány elgondolkozik, de még mindig a padlót elemzi. Ion hirtelen áll föl, elfordul, majd egy kis cukorkát vesz elő. Coraline szeme megcsillan, kiesik a kezéből a varjú, majd áhítozva nézi a kincset. A férfi kinyújtja lány felé a kezét,a lány már venné és el,amikor a férfi bezárja a markát. -No,no- rázza meg a fejét - csak akkor, ha elmondod hol van a papa. Újabb hosszú percek. -De nem tudom!-Szipogva hazudik a kislány, milyen bátran, erősen. A férfiakba kezd gyúlni a harag, de Ion csendre inti őket. Fordul párat, majd nyugodtan szól valakinek. -Hozzátok be a fiút!-Int, majd az ajtó kinyílik és egy tíz év körüli, szőkés, ifjonc lép be. A kezét, lefogják, a szájába egy kendő,de még így is látszik az erőlködése. -Coraline, gondolkozz el. Itt van a drága, drága bátyád. - Lép közelebb a fiúhoz, és ki veszi a szájából a kendőt.A fiú nagy levegőért kap, majd a kislányra emeli tekintetét: -Ne mondja neki semmit,Cora! -Szóval...- megint betömi a száját - és csak néhány szót kérünk: Hol vannak a szüleid? Coraline a sírás küszöbén áll, de kapálódzik is, bár a férfiak nem hagyják. -Azt mondták ne mondjam el!-Vágja Ionhoz. -Igen, sejtem, de hát mi lesz akkor drága Edmundal? - Néz a fiúra. -Cora nee mond el - Próbál artikulálni a fiú. -Elengedi?Megígéri?-Kérdezi határozottan a kislány. -Hát persze!-Nevet az öreg, mire a többiek is vele együtt kacagnak. -Azt mondta....-most mindenki rá néz csak a bátyja nem - hogy valahol Idrisbe.-Suttogja. A férfi fölkapja a fejét, majd elgondolkozik. Hirtelen fordul meg, a lánynak dobja a cukorkát, és int a többieknek. -No, látod csak ez kellett!-Feleli gúnyosan, majd indul kifelé.-Intézzétek el őket! A kislány megijed,a Ed felé kap, de az ezt mondja neki: -Fuss Cora!- A lány nehezen,de mégis elkezd futni. Vissza néz egy pillanatra: látja, hogy bátyába egy kést szúrnak. Fut és fut. Egy férfi van mögötte, szerencsére.Edmundra gondol. Nem figyel oda, hibádzik, és el esik. A férfi erre a pillanatra vár. Gyorsan föl terem, habozik, hisz nem szokott kislányokat ölni. Mérgezett a pengéje, legalább hamar végez vele. -Nem fog fájni.-Mosolyog, lehajol hozzá, és elvágja a torkát. Coraline egy utolsó sikolyt ejt ki torkán: nem tudhatta, hogy soha többé nem tud beszélni. Mindene lebénul, és könyörtelenül fáj. Ösztönösen a késéhez kap, kihúzza és az elmélkedő férfi mellkasába szúrja. Mennyire ereje van ennek a gyereknek! Még arra is akad, hogy szépen lassan lejjebb húzza. Kiesik a kezéből a tőr, és minden elhomályosul előtte.
Dimitrinek hívták, a család pótnagyapját, ő jött volna a gyerekekre vigyázni. Azt elsőnek észre vette, hogy csak hárman mentek el a négy helyett, de az unokája holteste sem lepi meg. A kislányt keresi, hamar meg is találja,az erdőbe. Egyik kezébe anyja tőre, másikba a kis varjúja. Mellette egy halott vérfarkas, ismeri is Ion bandájába tartozik. Tudhatta volna, hogy Ion megöli őket. Mindig is ilyen volt. De várjunk csak,hisz a lány lélegzik. Gyorsan előveszi a kis "tollját" egy gyógyító rúnát rajzol a lány nyakára. És reménykedik.
Dimitri magához vette a lányt, és taníttatta. Elvitte Idrisbe, megtanított neki mindent a mit tudni kellett. Föl készítette. Valahol ő is tudta, hogy a lány egész életébe a bosszúra fog gondolni. De arra nem számított, hogy ennyire más lesz, mint a többi. Gyorsan tanult, tizenöt éves korára, már teljesen kiképezte. A lány a mondikhoz akart menni, úgy számított ott van Ion. Így hát vett neki egy lakást New Yorkba. De hogy azóta mi van vele? A kis árnyékkal? A fene tudja már!